A legmérgezőbb szobanövények

A mérgező növények miatti aggodalmunk gyakran indokolatlan, ám sok esetben nem árt az óvatosság. Jó néhány szobanövény – bármily szemrevaló is – komoly veszélyt jelenthet a levelében, szárában vagy éppen a talaj alatti gumójában található méreganyaga miatt. No persze nem kell azonnal száműzni otthonodból a gyanús példányokat, elég, ha tisztában vagy vele, mit nevelsz a cserépben. Egyes növények bőrizgató anyagokat tartalmaznak, amelyek külsőleg bőrpírt, bőrirritációt okoznak, mások gyomor- és bélpanaszokat, hányást, hasmenést vagy allergiát váltanak ki az arra érzékeny embereknél, ám körültekintő elhelyezéssel jelentősen csökkentheted a rád, a gyerekeidre vagy éppen a házi kedvencekre leselkedő veszélyeket.
Nézzük, mely növényekkel kell vigyáznod!

A termése mérgező:

• Korallbokor (Solanum pseudocapsicum)

Ez a Brazíliában és Madeirán honos örökzöld cserje akkor mutat a legjobban, amikor bogyói változatos színekben pompáznak: zöld, sárga és narancsvörös termései mind egyszerre vannak jelen. Az alacsony növekedésű, dekoratív félcserjét nem apró fehér virágaiért vagy lándzsa alakú leveleiért ültetik, hanem sokkal inkább díszes, korallpiros bogyós terméseiért. S bár a koktélparadicsomhoz hasonlító bogyói valóban vonzó látványt nyújtanak, semmiképpen ne hagyjuk gyermekek számára elérhető helyen, mert mérgezők, a szervezetbe kerülve emésztési problémákat, hányást és hasmenést, valamint légzési nehézségeket okozhat.

A növényben lévő tejnedv mérgező:

• Buzogányvirág (Dieffenbachia)

A növény nagy, élénkzöld, feltűnő foltokkal tarkított levelei nagyon mutatósak, ám óvatosan kezeljük, és kisgyermekek számára lehetőleg elérhetetlen helyen tartsuk, mert nedve mérgező. Buzogányvirágnak is nevezik, mivel az egyes fajtáknál fellelhető virágzati tengely csupasz, úgymond bunkóban végződik. E dísznövények levele és szára sérülés esetén olyan anyagot választ ki, amely erősen irritálja a száj nyálkahártyáját, duzzadást, viszketést, sőt légzési zavarokat is okoz, ha lenyelik ezt az anyagot. A kívánatos csemegének tűnő virágzat vagy levél elrágásának kellemetlen következményei hamarosan jelentkeznek: a szájban, a torokban égő, maró érzés lép fel. A megduzzadt nyálkahártyák miatt nyelési nehézség és beszédképtelenség is jelentkezhet. A szembe kerülve komoly kötőhártya-gyulladást okoz.

• Szobafikusz (Ficus elastica)

Napjaink legismertebb szobanövényeinek egyike a kelet-indiai származású szobafikusz, amely eredeti élőhelyén óriási fává nő, a cserép fogságában azonban kicsi, könnyen kezelhető növény marad. A szobafikusz és a csüngőágú fikusz (Ficus benjamina) egyébként nem véletlenül olyan ismert és kedvelt, ugyanis különösen jól kiszűri a levegőben lévő ártalmas szennyező anyagokat. A szobafikusz helyigénye azonban olyan nagy, hogy tartása csak a tágas, magas lakásokban kényelmes. A növény vastag, húsos leveleinek felső része fényes, bőrszerű. Ezekben, valamint a szárában tejnedv található, amely gyantát, kaucsukot, kumarint és különböző proteineket tartalmaz, amelyek elfogyasztása után hányás, hasmenés, erős hasfájás, valamint nagy mennyiség esetén súlyos esetben fulladás léphet fel. A mérgezést követően haladéktalanul adjunk sok vizet és aktív szenet a gyermeknek, majd hívjuk ki az orvost.

• Kroton vagy tarka csodacserje (Codiaeum variegatum)

Ez a körültekintő gondozást igénylő örökzöld, délkelet-ázsiai növény nem mindenki szívébe lopja be magát. A trópusi vidékeken vadon élő, kutyatejfélék családjába tartozó növény levelei váltakozó állásúak és eltérő színűek. Van, aki szereti leveleinek vörös-narancs-zöld-sárga-bordó színkavalkádját, és van, akinek pont ez nem tetszik benne. Az mindenesetre biztos, hogy színpompás és hosszú, keskeny vagy karéjos leveleivel egzotikus dísze lehet otthonunknak. Dekorativitása ellenére azonban igen mérgező szobanövény, ugyanis a kutyatejfélékre jellemzően letört leveléből, hajtásából tejnedv folyik, amely az érzékeny bőrűeknél nehezen gyógyuló kiütést okozhat. A tejnedv lenyelve hányást, hasmenést, égető érzést okoz a gyomorban. Mérgezés esetén ilyenkor is segíthet a hánytatás és némi aktív szén.

Minden része mérgező:

• Aszparágusz vagy klárisfű (Asparagus densiflorus)

„Tegyek hozzá zöldet?” – kérdezi a virágárus. Sokan nem is tudjuk, hogy amikor igennel válaszolunk erre a kérdésre, egy köteg afrikai eredetű aszparágusz kerül a virágcsokrunkba. A növény, bár a páfrányhoz hasonlít, a liliomfélék családjába tartozik. Kedvelt szobanövény, jól mutat függőkosárban, dézsában, cserépben. A megfelelően gondozott növény világoszöld levélerdejével remek hátteret ad a sokvirágú szobanövényeknek, nagy levelű növények mellé helyezve pedig jól érvényesül a kontraszthatás. Az étkezési spárga rokona, ám ezt ne együk meg, mert a növény minden része mérgező. Az aszparágusz apró, fehér virágaiból piros bogyótermés fejlődik, bogyónként három maggal, amelyek lenyelve enyhén mérgezőek, hasmenést, hányást és gyomorpanaszokat eredményezhetnek, a növényi nedvek pedig bőrirritációt okozhatnak.

• Rákvirág (Aglaonema commutatum)

A kontyvirágfélék családjába tartozó növények némelyike mérgező, bőrt és nyálkahártyát irritáló anyagokat tartalmaz. Többek közt ilyen a rákvirág is. A rákvirág lapátszerű, zöld, szürke és krémszínű pettyekkel tarkított levelei vonzó szobanövénnyé teszik ezt a fajt, s sok minden egyéb is amellett szól, hogy Aglaonemát tartsunk. Gyönyörű, igénytelen, könnyen alkalmazkodik környezetéhez, és eltűri a számára nem kimondottan tökéletes feltételeket is. Bár a rákvirág szép dísze lehet a lakásnak, különösen akkor, ha bogyótermései beérnek, mégsem árt az óvatosság: kalcium-oxalát-kristályai miatt a növényi nedv bőrirritációt okozhat, a levelektől a virágon át a termésig a növény minden része mérgező, és szájba vagy orrba kerülve a nyálkahártyát izgatja, és enyhe szájbénulást is okozhat.

• Szobaciklámen (Cyclamen persicum)

A szobaciklámen lila, rózsaszín vagy fehér árnyalatú virágai hervadása után csak egy nagy csomó zöld marad, de érdekes ezüstös rajzolatú, márványozott, szív alakú levelei is mutatósak. Decembertől májusig tart a virágzása, nyugalmi időszaka ezután, vagyis nyáron kezdődik, amikor lehullatja leveleit. A növény virágzata és szára enyhén, míg föld alatti gumója már erősen mérgező. A gumók szaponint és mérgező ciklamin-glükozidot tartalmaznak, amelynek elfogyasztása hányást, gyomorfájást, hasmenést, valamint általános rosszullétet eredményez. Nagy mennyiségben fogyasztva a tünetek súlyosabbak, hányást, hasmenést, idegbénulást is okozhat a gumók elfogyasztása.

Tippek, jó tanácsok a mérgezés elkerülése érdekében: A növények ápolása után mossunk mindig kezet, különösen akkor, ha a növényeket megsértettük, és az így kifolyt tej- vagy sejtnedv a kezünkkel érintkezett. Soha ne nyúljunk a szemünkbe, amikor ezekkel a növényekkel dolgozunk!

A szemet gyönyörködtetõ szobai és kerti dísznövények veszélyt jelentenek a kisgyermekekre.   Õk már totyognak és érdeklõdésüket kielégítendõ nem csak megfognak mindent, hanem a szájukba is vesznek.     A szemnek és léleknek tetszõ növényeket érdemes megismernünk más oldalról is, hiszen elõfordulhat, hogy gyermekeink életét mentjük meg a tudásunkkal.

Melyek ezek a növények?

Flamingóvirág, primula, ciklámen, nárcisz, buzogányvirágok, leander, fikuszok, filodentron, kroton, mikulásvirág, gyöngyvirág, borostyán, földibodza, hóbogyó, difendachia, fagyal, tiszafa, ricinus.
A legveszélyesebbekrõl most részletesen is írok.

Flamingóvirág: nagy, látványos virágát viaszréteg vonja be, mely nyálkahártya izgató hatású szaponint tartalmaz.

Primula: a felszínét borító finom szõrök tövénél található mirigyek olyan nedvet tartalmaznak, mely bõrvörösséget, súlyosabb esetben hólyagot okoz.

Ciklámen: fõleg a föld alatti része, a gumója tartalmazza a méreganyagokat. Már viszonylag kis mennyiségben is komoly emésztõrendszeri (hasmenés, hányás) panaszokat okoz. A Magyarországon vadon növõ ciklámenfajták védett növények. Ne vigyük haza!

Buzogányvirágok: mindegyik változata mérgezõ! Amennyiben a száj nyálkahártyájára kerül, duzzanatot, lenyelés esetén gége, nyelõcsõ duzzanatot, égõ maró tüneteket okoz. Azonnali orvosi beavatkozással lehet csak a mérgezést megszüntetni.

Oleander: a szép díszcserje szívritmuszavarokat okozó hatóanyagot tartalmaz. Azonnali orvosi beavatkozást igényel, bármely részét rágta meg gyermekünk.

Tiszafa: emberre, állatra egyformán ártalmas anyagokat tartalmaz. Idegrendszeri, emésztõrendszeri és szívpanaszokat okoz. Intenzív orvosi ellátásra van szükség a mérgezés esetén.

Fikusz: tejnedve gyantát és kaucsukot tartalmaz, gyomor- és bélrendszeri tüneteket okoz. Amíg orvoshoz visszük a kicsit, elsõsegélyként széntablettát adjunk sok vízzel.

Filodentron: ennek a növénynek a gyökere tartalmazza a méreganyagot, éppen ezért ritkán okoz gondot. Bõrirritáló és hasmenést okozó hatású.

Kroton: látványos levelei csábítják a kisgyermekeket, de vigyázzunk, mert a levelek tartalmazzák a mérgezõ anyagot. Bõrvörösséget, viszketést okoz, elfogyasztva pedig hasmenést, hányást.

Mikulásvirág: tejnedve tartalmazza a mérget. Bõrirritáló és a gyomor-béltraktusba kerülve hányást okoz.

Végül két olyan növényre hívom fel a figyelmet, amely (remélhetõleg) közismerten veszélyes, mérgezõ anyagokat tartalmaz, de úgy vélem, hogy soha nem felesleges a figyelmeztetés.

Gyöngyvirág: a szép, kedves növény minden része mérgezõ, de a termésekben található a legnagyobb mennyiségben méreganyag. Szívritmus és idegrendszeri panaszokat okoz. Azonnali orvosi beavatkozást igényel. Csak úgy, mint a ricinus okozta mérgezés esetén.

 

 

 

Ricinus: a növénybõl nyert tisztított olaj közismert hashajtóhatású. A magja szép fényes, cirmos mintázatú, a gyerekek elõszeretettel gyûjtik össze. Vigyázzunk, mert nagyon gyakran fordul elõ a ricinusmag okozta mérgezés. Amilyen szép, olyan veszélyes, erõsen mérgezõ anyagot tartalmaz!